8+4: Gazdasági növekedés

8:

A nagy melegben a gazdaság is lelassult

A KSh jelentése szerint 2015 harmadik negyedévében 2,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévhez képest 0,5 százalékos volt a GDP-növekedés. A gazdasági teljesítményt továbbra is az ipar, a kereskedelem és a turizmus-vendéglátás húzta fel.

A legfrissebb adatok megfelelnek az elemzők várakozásainak, akik 2,1-2,6 százalék között becsülték meg a növekedés értéket. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy az előző negyedévi adatokhoz képest csökkent a növekedés. Legutóbb 2013 második negyedévében volt ennél az értéknél alacsonyabb a bővülés.

Az év végi cél egyébként már csak 2,8 százalék, amit a fél százalékos negyedévi bővüléssel nehéz lesz tartani a kormánynak. Ami segíthet, hogy a fennmaradó 2006-2013-as Európai Uniós forrásokat az év végéig még lehívhatjuk, így az utolsó negyedévben ismét jobbak lehetnek a negyedéves adatok.

A gazdaság lassulása mögött a mezőgazdaság fékező hatása, a visszaeső építőipar és az egyre inkább stagnáló ipari termelés áll. A lassulás mértéke az elemzők szerint továbbra is azon múlik, hogy a belső kereslet mennyire tudja ellensúlyozni a gazdaság csökkenő növekedését.

4:

Nagyot lassult a magyar GDP

A tavalyi harmadik negyedévhez képest 2,3 százalékkal nőtt a magyar GDP, közölte a KSH. Ez komoly lassulás a második negyedév 2,7 százalékos éves növekedése után, a leggyengébb 2013 második negyedéve óta, és a 2,5 százalékos növekedést jósló elemzői konszenzushoz képest is gyengébb.

A negyedéves növekedési tempó maradt 0,5 százalék. Tavaly még 0,8 százalék volt az átlagos negyedévenkénti növekedési ütem. Ez egyébként nem meglepetés: az utóbbi hónapokban az ipar már nem húzta úgy a magyar gazdaságot, mint a megelőző két évben.

Ez várhatóan a jövőben sem változik, mivel csapnivalóak a beruházási statisztikák. Az építőipar pedig kifejezetten rossz formában van, ami szoros összefüggésben áll az EU-s költségvetési ciklusok közötti átmeneti lassulással. Ezt egyelőre csak a lakossági fogyasztás növekedése, és ezzel a szolgáltatások (pl. kiskereskedelem, turizmus) erősödése ellensúlyozza.

Ha a magyar GDP a mostani tempóban növekszik (negyedévenként 0,5 százalék, tehát évi 2,01), az EU átlag pedig átlagosan felekkorában, akkor a magyar gazdaság több mint száz év múlva, 2119-ben fogja beérni az EU-átlagot GDP/fő-ben (most 38,5 százalékon állunk).