8+4: Németország és szírek visszaküldése
- Nov 11, 2015
- 3 min read
8:
Szűkítené a szíriai migránsok jogait a német kormány. Thomas de Maiziere pénteken mondta el, hogy a polgárháború sújtotta arab országból származó migránsok a jövőben csak egy évre kapnak majd tartózkodási engedélyt Németországban.
A kormány a családegyesítés jogát is megvonná a tervek szerint. A konzervatív CDU politikusa az albán fővárosban tett látogatása során adott interjút a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak. Maiziere szerint hasonló helyzetben más országok is csak korlátozott időre nyújtanak védelmet, mi is ezt tesszük majd a jövőben a szírekkel, amennyiben azt mondjuk nekik, hogy kaptok védelmet, de csak úgynevezett oltalmazotti jogállást, amely időben korlátozott, és nem teszi lehetővé a családegyesítést."
A ZDF beszámolója szerint a belügyminiszter szavai óriási meglepetést okoztak a kancellári hivatalban, a miniszter egyelőre azonban úton van Tiranából Berlinbe, így nem lehet tisztázni a helyzetet. A német sajtó információi szerint a szigorításokról csütörtökön állapodtak meg a pártok frakcióülésén, de a tervet egyelőre nem kívánták nyilvánosságra hozni.
A tervek szerint tehát az eredeti 3 év helyett csak egy évre kapnák meg a migránsok a tartózkodási engedélyt, valamint elvesztenék a családegyesítéshez való jogukat is.
Augusztusig 55 600 szír kért menedékjogot Németországban, közülük 38 650 már meg is kapták a menekülteknek járó legmagasabb védelmi státuszt, míg 53-an úgynevezett kiegészítő, oltalmazotti védelmet kaptak. A módosítás után a szír menedékkérők csak kiegészítő védelemben részesülhetnek, annak ellenére, hogy korábban Angela Merkel német kancellár többször hangsúlyozta: a Szíriából menekülteket Németország befogadja.
4:
Németország ismét alkalmazza a szír menedékkérők esetében azt az uniós szabályt, ami alapján vissza lehet küldeni a menedékkérőket abba a tagállamba, amelyben beléptek az EU területére - mondta kedden Berlinben a német belügyminisztérium egy szóvivője.
Németország a menedékkérők visszaküldésére vonatkozó előírást jelenleg valamennyi származási országgal, így Szíriával kapcsolatban is követi, a dublini rendszerben részt vevő uniós tagországok közül pedig Görögországon kívül mindegyikkel kapcsolatban érvényesíti. A visszaküldésre vonatkozó előírást a szíriai állampolgárok esetében október 21. óta alkalmazzák a szóvivő szerint.
A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 20-án határozott arról, hogy a szíriai menedékkérők esetében egyelőre nem vizsgálják, hogy mely tagállamban érkeztek meg az EU területére, hanem élve a dublini rendszerben adott lehetőséggel - a Dublin III. rendelet 17. paragrafusa alapján - átvállalják a menekültügyi eljárás lefolytatását.
A német kormány menekültügyi tevékenységének bírálói szerint sok szíriai állampolgár ezt a döntést meghívólevélként értelmezte, és ez okozta a menekülthullám drámai mértékű erősödését augusztus végén-szeptember elején.
A belügyminisztérium a szíriai menedékkérőkre vonatkozó másik jelentős döntés visszavonására is törekszik, a tárca szándéka szerint a BAMF-nak vissza kell térnie a tavaly november előtt követett gyakorlathoz, miszerint nemcsak a benyújtott menedékjogi kérelem, hanem a kérelem és a kérelmező személyes meghallgatása alapján döntenek a szírek ügyeiben.
Mindkét változtatás - a csak az írásos kérelemre építkező döntési gyakorlat és az eljárások átvállalása a többi tagországtól - az ügyintézés egyszerűsítését, felgyorsítását szolgálta. A kérelmező személyes meghallgatása ugyanis meghosszabbítja az adott ügy átfutási idejét, a menedékkérő visszaküldésére irányuló eljárás pedig igen összetett és hosszadalmas, például azért, mert szükséges hozzá az adott kérelmező ügyében az EU-ba belépés helye szerint illetékes uniós partnerország közreműködése.
Eredetileg mindkét változtatás bürokratikus jellegű volt, különösebb politikai jelentőség, üzenet nélkül. A BAMF nem is hozta nyilvánosságra a szíriai menedékkérők ügyeinek átvállalásáról szóló döntését, de az kiszivárgott, és a hivatal augusztus 25-én egy Twitter-üzenetben megerősítette a sajtóhíreket, a személyes meghallgatás mellőzéséről szóló döntést pedig nem kapta fel a sajtó.
A két ügy politikai jelentőségre tett szert, hiszen a kiszivárgás egybe esik azzal az időszakkal, amikor Budapesten a Keleti-pályaudvarnál bevándorlók ezrei gyűltek össze. A magyar kormány pedig a német bevándorlási könnyítéseket kezdte bírálni. Orbánék szerint ugyanis a migránsok Merkel és a német bevándorlási hivatal kétes közlései miatt érezték úgy, hogy Németországba kell eljutniuk, és onnan már nem fogják visszaküldeni őket.
A német belügyminisztérium már utasította a felügyelete alá tartozó BAMF-ot, hogy ismét hallgassa meg személyesen a szíriai menedékkérőket. A tárcavezető, Thomas de Maiziere egy pénteki nyilatkozata szerint ettől azt várják, hogy az eddiginél többen kapnak menekültstátusz helyett úgynevezett oltalmazotti státuszt, amelyhez nem jár családegyesítési lehetőség és csak egy évre szól.
Németországban a szíriai állampolgárok alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját. A BAMF adatai szerint az idén október végéig 758 473 menedékkérőt regisztráltak, köztük 243 721 szíriai állampolgárt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung megjegyzi azt is, hogy a német kormány szerint több keleti tagállam kezdte el az utóbbi hetekben kijátszani azt, hogy a németek átvállalták a menedéki eljárás lefolytatását, és felfüggesztették a szírek esetében a visszaküldést. Az újság szerint egyre több olyan hír érkezik az Európa külső határain lévő országokból, melyek szerint az ottani hatóságok regisztráció nélkül hagyják továbbmenni vagy akár tovább is küldik az érkezőket.
Ez arra a gyakorlatra is utalhat, aminek keretében Magyarország a szerb határ lezárása után tízezreket buszoztatott regisztráció nélkül Horvátországból Ausztriába.
Comments