8+4: Amerika támad minket?

4:

Szijjártó külügyminiszter pofonnak nézte azt is, ami inkább simogatás

"Tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államok szeretne minél több bevándorlót látni Európában, nyilván ezért fogalmazták meg most a véleményüket, ugyanakkor Magyarország az egyetlen olyan európai ország, amely meg tudta állítani a határainál a bevándorlók áradatát" - reagált Szijjártó Péter Colleen Bell amerikai nagykövet szerda esti, a Corvinus Egyetemen tartott beszédére.

Illetve ki tudja, hogy valójában mire reagált, pláne, hogy honnan tudnánk az Egyesült Államokról, amit Szijjártó véleménye szerint tudunk. Colleen Bell szerdán több, nagyon súlyos bírálatot is megfogalmazott a magyar kormánnyal szemben, szinte kivétel nélkül olyan témákban, amelyek évek óta napirenden vannak. Az egyetlen új elem valóban a menekültkérdés volt, és a hangsúly itt a megnevezésen van:

Bell menekültekről, nem pedig bevándorlókról beszélt, ez pedig akkor is fontos különbség, ha a kormány szereti összemosni a két fogalmat. Olyannyira, hogy ebbéli igyekezetében Szijjártó Péter képes volt figyelmen kívül hagyni valamit, ami mostanában viszonylag ritkán esik meg a magyar kormánnyal: a világ egyik vezető nagyhatalma, ha nem is kimondottan, de tulajdonképpen támogatásáról biztosította a magyar kormányt egyik legvitatottabb intézkedésében.

"Mint korábban már mondtam: minden szuverén államnak joga van megvédeni a saját határait" - mondta Bell. Ezt még a kontextus - ez esetben a magyar határkerítés és az Egyesült Államok mexikói határán húzódó kerítés analógiája - ismerete nélkül is nehéz másként értelmezni, mint legalább elismerését annak, hogy a kormánynak akár még a határzár építéséhez is joga van.

Bell tehát nem a határkerítést bírálta, hanem két másik aspektusát a menekültkérdésnek: a magyar kormány xenofób, gyűlöletkeltő propagandáját; illetve azt a magyar gyakorlatot, amely alapján a menedékkérők elenyésző kisebbségének adnak csak menekültstátust, miközben a határra érkezők jelentős része mégiscsak háború dúlta országokból menekül.

"A nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket" - mondta Bell, aki azt is egyértelművé tette, hogy Magyarországot, a magyarokat jobbnak tartja ennél a kormányzati propagandánál. "Az a Magyarország, amelyet én ismerek, elég erős ahhoz, hogy a lehetőségeket lássa meg, és ne a fenyegetésekkel foglalkozzon" - mondta.

Szijjártó reakciója másik részében a további kritikákat azzal intézte el, hogy "azok semmi újdonságot nem tartalmaznak", és különben is, Magyarország nem az USA, hanem az EU tagállama, ezért ezeket a kérdéseket az EU-val vitatnák meg. Nem mintha az Egyesült Államok nem ugyanígy értékelné a kérdést, hiszen kritikájukban rendre európai intézmények, a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság és az EBESZ ajánlásait kérik számon a magyar kormányon. (Címlapkép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

8:

Újra az USA baráti tüze alá kerülhet Magyarország?

Az Európai Unió és benne Magyarország éppen nyakig süpped a migrációs válság hullámaiba, ami többek között összefüggésbe hozható az Egyesült Államok Közel-Kelet politikájával, amikor az USA újra üzen: baj van Magyarországgal. Az Európai Unió és benne Magyarország éppen nyakig süpped a migrációs válság hullámaiba, ami többek között összefüggésbe hozható az Egyesült Államok Közel-Kelet politikájával, amikor az USA újra üzen: baj van Magyarországgal.

Talán elsikkad a válság híreinek sokaságában, de Colleen Bell amerikai nagykövet, a Corvinus Egyetemen tartott előadásában ismét üzent Magyarországnak, olyan hangnemben, amely az egy évvel korábbi történéseket idézi.

Akkor a demokráciáért „aggódó” André Goodfriend – akivel kapcsolatban máig izgalmas kérdéseket vet fel, miért kellett olyan váratlan hirtelenséggel távoznia a hazai közéletből – fogalmazott meg hasonló kritikákat. Majd a kitiáltási botrány kirobbanását követően, a Mandiner beszámolója szerint, konkrét kívánság-listát is küldött azokról a törvényekről, amelyeket a magyar kormánynak meg kellene változtatnia.

Bár sokan mondják, hogy a történelem nem ismétli önmagát, most úgy tűnik mégis. Colleen Bell ugyanis nyíltan hangot adott Magyarországgal, mint „érlelődő demokráciával” kapcsolatos aggodalmainak és elvárásainak. Említette többek között a „rendszerszintű korrupciót”, a választott tisztségviselők vagyoni helyzetének vizsgálatát, a korrupciós ügyekkel kapcsolatos bírósági eljárások nagyobb nyilvánosságát. Beszélt a Paks II. megállapodás hiányzó részleteiről, kritizálta a magyar médiaviszonyokat, a választójogi törvényt, az Alkotmánybíróság helyzetének megváltozását.

Beszélt arról, hogy: Az elidegenedett polgárokban újjá kell élesztenünk a demokrácia iránti szenvedélyt és a szellemet, hogy részt vegyenek benne. A nacionalista, intoleráns retorikát oda tudjuk hajítani, ahová való, a szemétdombra.” És arról, hogy: Nem süllyedtünk apátiába, nem vonultunk önkéntes száműzetésbe, nem engedtük át a beszédet a fülsértő hangoknak, és szembeszállunk a protekcionista érdekekkel.” Úgy tűnik Magyarország egy újabb belpolitikai beavatkozási hullám elé nézhet a következő hónapokban.