8+4: Soros György

Több napja címoldalán tartja egyik, Soros Györggyel foglalkozó cikkét a 8, ebben főként média érdekeltségeit boncolgatják. Ezt vetjük össze a 4 egyik anyagával, melyben Soros cikkét mutatják be melyet a Finacial Times-ban jelentetett meg.

4:

Soros György szerint ha Európa nem segít a menekülteken, maga is elbukik

A világ egyik legismertebb befektetője a Financial Timesban megjelent véleménycikkében aggódik a kontinens jövője miatt. Soros cikkének megírását annak a négyszázezer embernek a sorsa motiválta, akik idén elhagyják polgárháború és diktatúra sújtotta hazájukat, hogy Európa felé meneküljenek. Ők azok, akik mire megérkeznek, már kétszer is kockáztatták életüket: egyszer, amikor elhagyták hazájukat, és egyszer, amikor beléptek a miénkbe.

Soros ezután felidézi a korábbi konfliktusok szerencsésebb áldozatait, akik könnyebben találtak új hazát. A 200 ezer magyart, akik 1956 után szóródtak szét, az 1,3 millió indokínai embert, akiknek segített a világ, vagy a közel négymillió embert, akiknek a balkáni háború miatt kellett elmenekülniük otthonról, és akik szintén kaptak segítséget.

De a jelenlegi menekültválság során az EU nem volt képes közösen cselekedni, hagyta, hogy az országok maguk vegyék kézbe a kérdés megoldását. Ennek lett eredménye, hogy Magyarország kerítést épít a szerb határra, Franciaország és Ausztria ideiglenesen visszaállította az útlevél-ellenőrzést a határaikon, és más országok is más megoldásokat keresnek.

Pedig Soros szerint az EU-államok polgárainak többsége pozitívan tekint a legális bevándorlásra, de a határokon tapasztalható káosz megteremti a lehetőségét, hogy a témát a populista politikai pártok karolják fel. Ezután felidézi az Európai Bizottság menekültválság megoldására kitalált ötleteit, melyekből mindeddig kevés valósult meg.

Ilyen volt például a negyvenezer menekült szétszórása a leginkább terhelt tagállamokból a többiekhez. De a kötelezőnek elgondolt kvótából végül önkéntes vállalás lett csak több kormány ellenállása miatt, és így végül csak 32 ezer embert sikerült elhelyezni. Pedig épp egy ilyen program lehetne az EU-s felelősségmegosztás elvének alapja, de ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, az egész össze fog omlani.

Fontos még emellett, hogy minden menedékkérő biztonságban lehessen addig, amíg elbírálják kérelmét. Ehhez megoldás lehetne az is, ha már külföldről is lehetne kérelmezni a menekültstátuszt. Jordániai és libanoni menekülttáborokban több ezer olyan képzettségű ember van, mint például orvosok, ápolók vagy építőiparban dolgozók, akikre Európának szüksége lenne.

Ha pedig a 28 párhuzamos menekültügyi rendszer nem képes megoldást kínálni, akkor egy egységes EU-s ügynökség kéne, ami kezeli a helyzetet, például a menedékkérelmeket az egész EU területén. Ugyanígy közös határrendészet is kéne szerinte.

8:

Soros és Simicska

Gondoltad volna, hogy Soros és Simicska kéz a kézben fog trollkodni a kormány ellen? Méghozzá legújabban a Soros-közeli bevándorlás- és melegházasságpárti 444 hasábjain? Soros és Simicska két jóbarát. Nehezen lehetne őket Csintalansággal vádolni, holott külön-külön is nagy kópék ők. Kezdjük Soros Gyurival.

A Soros-féle Open Society honlapján azt olvashatjuk: „a szabad újságírás támogatása minden körülmények között”, ami szabad fordításban nagyjából annyit tesz: „Soros Gyuri érdekeinek támogatása minden körülmények között.”

Sorosnak csak Amerikában több mint 30 mainstream-nek számító hírportálhoz van köze, többek között a Magyarországért annyira nem rajongó The New York Times, vagy Washigton Post is ha kell, a „szabad újságírást Soros Györgyöt támogatja”.

Soros jelenléte nem újkeletű a magyar médiapiacon sem. S.GY. nagykorú elkövető érdekeltségi körébe tartozik többek között az a Brit Media Befektetési Kft., amely az Origóra is bejelentkezett idén nyáron. Erről a Soros-közeli cégről egyébként akkor lehetett először hallani, amikor 40 millió forintot fektetett be a Klubrádióba.

De ehhez a szép és nagy magyar emberhez köthető az a Media Development Investment Fund (MDIF) is, amelynek leányvállalata húszszázalékos tulajdonrészt szerzett a bevándorlás- és melegházasságpárti 444 hírportált kiadó cégben. S.GY 2012-ben a Magyar Narancsot kiadó kft.-be is bevásárolta magát, de már 2010-ben is 250 ezer dollárral támogatta a hitlerbajuszokhoz monomániásan vonzódó hetilapot. Mint ahogy Soros áldásos kezei vezetik a revolverlapként funkcionáló Átlátszó.hu-t is. Ők mindannnyian a „szabad újságírás támogatásáért” dolgoznak.

A Simicska-portfoliót még az óvodások is fejből fújják: Hír TV, Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió, hogy csak a legütősebbeket soroljuk. De Lajos nem elégszik meg a saját felületeivel.

Mert az ugyebár még érthető is lenne, hogy az amerikai kitiltási botrány idején a Simicska-közeli Vida Ildikó, fokozva a zűrt, S.L. lapjában nyilatkozott arról, hogy ő az egyike az amerikából kitiltottaknak (mialatt Goodfriend barátunk az amerikai „progresszív” adminisztráció utasítására a Soros-féle civil szervezeteket hergelve támogatta a kormány-elleni tüntetéseket), de az már tényleg elgondolkodtató, hogy Simicska a baloldal emblematikus lapját, a Népszavát kezdte el használni üzenőfüzetnek, s akkor a kormányt geciző RTL Klubos Híradók instruálásáról még egy szót se szóltunk.

De végül csak összenő, ami összetartozik. Már a Magyar Narancs téli-tavaszi lapszámait olvasva is el-elmereng az ember, hogy aztán napokkal ezelőtt a bevándorlás- és melegházasságpárti 444 oszlassa el a szükségtelen kételyeket. A TV2 körüli simicskista kavarásba mindenkit megelőzve adják közre a 444-es fiúk a Simicska-féle nyilatkozatot. Van kérdés?

Azért lenne néhány: Kitől kapják most akkor ezek a srácok-lányok a fizetésüket? Gyuritól vagy Luitól? Dollárban vagy Forintban? Veszprémben vagy Washingtonban vannak-e az egyeztetések? Miért nem írjátok le Simicskával kapcsolatban a két évvel ezelőtti jelzőiteket? Miért nem születnek faszagányos kis oknyomozó riportok a Soros-érdekszféráról? Köszönjük. Ennyit akkor a független és objektív újságírásról.